A magyarországi haszid zsidó közösség.
A 18. század közepén Kelet-Európában született meg a haszidizmus, a zsidóság egyik vallási és spirituális mozgalma. A mozgalom alapítója, Izrael ben Eliezer, ismertebb nevén Báál Sém Tov, tanításaiban az isteni jelenlét közvetlenségére és az Isten iránti szeretetre helyezte a hangsúlyt. Magyarországon a haszidizmus szintén nagy hatással volt a zsidó közösségekre, különösen a 19. és 20. század során.
A haszidizmus Magyarországra Galícia irányából érkezett, ahol a mozgalom már korábban is erőteljesen jelen volt. A mai Északkelet-Magyarországon és Dél-Szlovákiában alakultak ki az első haszid közösségek. E területeken nagy létszámú zsidó közösségek éltek, akik fogékonyak voltak a haszid tanításokra.
A haszidizmus magyarországi történetének egyik legfontosabb alakja a szatmári rebbe, Joel Teitelbaum volt. Teitelbaum rabbi a 20. század első felében a szatmári közösség vezetője voltSzatmárnémeti (románul Satu Mare) a haszidizmus egyik központjává vált Magyarországon és Erdélyben, és a szatmári haszidok a mai napig meghatározó szerepet töltenek be a világ haszid közösségeiben.
A magyarországi haszidizmus különböző irányzatokból állt, amelyek közül több is jelentős hatással volt a helyi zsidó közösségekre. A belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzatok is jelentős hatással voltak a magyarországi haszid közösségekre. Ezek az irányzatok mind sajátos vezetőkkel és tanításokkal bírtak, amelyek formálták követőik vallási és szellemi életét.
A második világháború és a holokauszt tragédiái súlyos károkat okoztak a magyarországi haszid közösségekben. Sok haszid és a zsidó lakosság nagy része a náci koncentrációs táborokban veszett el. A holokausztot túlélő zsidók közül sokan elköltöztek Magyarországról, és új életet kezdeményeztek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.
A haszidizmus Magyarországon, bár jelentősen csökkent, nem tűnt el teljesen. A holokauszt után néhány kisebb haszid közösség újraéledt, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet újjáéledésével ezek a közösségek is megerősödtek. A budapesti haszid közösségek és imaházak jelenleg is aktívan őrzik és ápolják a haszid hagyományokat. Bár kicsi közösségekről van szó, ezek a haszid közösségek szoros kötelékben élnek és aktívan részt vesznek a magyar zsidó vallási életben.
A magyarországi haszidizmus jelentős hatása továbbra is érezhető, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. A haszid közösségek létszáma az elmúlt évtizedek során csökkent, mégis a mozgalom továbbra is jelentős része a magyarországi zsidó vallási életnek. A mai magyarországi zsidóságot még mindig formálják a haszidizmus tanításai és szellemisége, amelyek jelentősen hozzájárulnak a zsidó vallási élet sokszínűségéhez és gazdagságához.
klikk ide